[{"img":"http://keptar.oszk.hu/061000/061066/kisalfold.jpg","title":"Kisalföld","description":"Természetföldrajz\r
A táj mai képének formálásában elsősorban a folyóvizek, a Duna és mellékfolyói vettek részt. \r
A Kisalföld tájai: Győri-medence (folyók által feltöltött síkság), Komárom-Esztergomi-síkság, Marcal-medence\r
Kistájai: Szigetköz (Duna hordalékkúpja), Mosoni-síkság, Hanság (Fertőtől keletre), Rábaköz (hordalékkúp) \r
Vulkáni tanúhegyek\r
ÉGHAJLAT\r
Erősebben érvényesül az óceáni hatás.\r
Nyár: hűvösebb, Tél: kevésbé hideg\r
Több a csapadék, és az eloszlása is egyenletesebb.\r
A nyugati légtömegek itt törnek be a medencébe.\r
Legjelentősebb vízfolyásai\r
Fertő-Hanság Nemzeti Park\r
Fertő-Hanság Nemzeti Park területe Magyarországon 23 731 hektár.\r
MEZŐGAZDASÁG\r
Takarmánynövények: búza, árpa, kukorica, cukorrépa\r
A takarmánynövény-termesztésre, valamint a rét- és legelőgazdálkodásra épül a szarvasmarhatenyésztés.\r
Jelentős a sertés- és baromfitartás.\r
\r
ipar\r
Élelmiszer-ipari ágazata fontos. \r
Sajtgyár: Répcelak\r
Győr, Pápa: Húskombinát, textilipar\r
Komárom: sörgyártás, mobiltelefon-gyártás (NOKIA)\r
A Kisalföld legnagyobb városa Győr. Észak-Dunántúl leggyorsabban fejlődő ipari, kulturális és oktatási központja. A város körül ipari parkot létesítettek.\r
Kisalföld\r
Jóföldi Kata Sára\r
Szigetköz\r
Hanság\r
Somló\r
Ság\r
Öreg-Duna\r
Marcal\r
Duna\r
Fertő\r
VÉGE","topics":["alföld (síkság)","magyarországi síkság","magyarországi természeti táj","természeti földrajz","éghajlat","mezőgazdaság","ipar"],"id":"061066"}]

#magyarországi síkság

Kisalföld